Dr. Gerstenbrand szerint a remissziós lépcsőfokok és általános jellegzetességeik a következők:
5. szint: Klüver-Bucy fázis
- – A körülvevők által jól érzékelhető és gyorsan változó érzelemkifejezés (pédául öröm, harag)
- – Részleges beszéd és helyzetértelmezés (egyfajta jelbeszéd lehetséges)
- – Emberek megkülönböztetése és újra felismerése
- – A nyelv fokozott használata, igen/nem válaszadás, néha a nyelvhasználat rövid időn beül újra beindul
- – A korábban megszerzett képességek újra megjelennek
- – A koordináció és az erőkifejtés biztosabbá válik (például kezet adni és elengedni, kanalat kézben tartani és céltudatosan elengedni, céltudatos törzs- és fejirányítás, segítséggel történő járás)
- – A tudatos mozgással egyidőben jelen van a spasztikus, nem akaratlagos mozgás is
- – Motorikus sablonok lépnek fel (pl. kézcsók mímelés)
- – Evészavar: mértéktelen evés
- – Hiányzó szégyenérzet
- – Hiányoznak a tájékozódási (idő, hely, személyek) képességek
- – Hiányzó realitásképzet, hiányzó kritikaképesség
- – Inkontinencia
- – A páciens még nem tudja a képességeit felbecsülni
6. szint: Korsakow fázis
- – Érzelmi tudatosság, az érzelemvilág megelevenedik
- – Eufórikus, illetve depresszív hangulatok sűrű váltakozása
- – A beszéd felépülése (fontos egy szakképzett logopédus támogatása)
- -Tájékozódási fázis: a személyek felismerése és az első kívánságok megfogalmazása
- – A betegben tudatosul a helyzete (öngyilkosság veszély!)
- – A nem tudatos mozgássablonok lassan eltűnnek, helyettük összetettebb és koordináltabb mozgássorok lépnek fel
- – Az egyén által kezdeményezett problémakezelésnek, problémamegoldásnak a csírái jelennek meg
- – Járás segítség nélkül
- – A helyzetfelismerés és a jövő felmérése még nem lehetséges
- – Kiesések a rövidtávú és a középtávú memóriában
- – Gyakran nagy különbségek léphetnek fel a szellemi és motorikus teljesítőképességek között
7. szint: Integrációs stádium
- – A tájékozodás már nagyrészt működik és a problémák kezelése lehetséges
- – A páciens már tud megbízásokat teljesíteni és így a terápiában közremüködni
- – Megkezdödik a környezet felmérése és a napi program tervezése
- – Foglalkozási óhajok hangzanak el, jövőbeli tervek szövődnek, a páciens erősebben érdeklődik a külvilág iránt
- – A páciens függetlenebbé válik, a motorikus képeségei keretein belül
- – A legtöbb esetben a páciens „szobatiszta“
- – A hozzáállása önmagához és a helyzethez pozitívabb